"Fiatal ember! Kellene nekem valami olyan növény, ami el tudja takarni a szomoszéd:

A: rozsdás kasznikkal telehintett kertjét.

B: az idős néni vadrezervátumát.

C: a szomszédban épült 4 emeletes, új építésű, nagy teraszos ingatlanát.

...mit tudna javasolni."

"...a lehetőségek... a végtelenhez közelítenek..."

Mi is a sövény tulajdonképpen? A sövény több funkciós "objektum" a kertben. Feladata a terek elválasztása. Teljesen mindegy hogy kerítés melletti, vagy éppen kerten belüli sövényekről beszélünk, minden esetben a terek elválasztása a cél. Az első esetben a saját kertünket, mint teret akarjuk elválasztani a közterülettől, vagy szomszédtól (utca, szántó...); a második esetben a kerten belül akarunk kialakítani külön kisebb nagyobb tereket. A sövény további funkciói -talán a legfontosabb- a védelem, ez lehet mechanikai (szél ellen, betörő, állat ellen...), illetve vizuális (vizslató tekintetek ellen...); illetve fontos az esztétikum. Ha már a kertünk jelentős részét uralja (kis kerteknél teljesen) akkor nézzen is ki valahogy.

Amikor sövényről beszélünk mindig "élő anyagról" beszélünk, így a kerítés, kőrakás, palánk, támfal... ezek nem tartoznak ide. A sövényeket néhány halmazba szét lehet osztani és ezek a halmazok érinthetik egymást. A felsorolás nem fontossági sorrendbe történik. Talán ezen irányelvek alapján ki lehet választani, hogy kinek mi a testhez álló.

Első halmaz: a kert szélére, illetve a kerten belülre ültetett sövény. Keritésnél általában magasabbra növő (minimum emberes méretű) növényt ültetünk, a fent említett kitételek (védelem) miatt. Kerten belül lehet alacsony, illetve szintén magas sövény (pl: zöldséges kert és mögötte lévő komposztáló takarása, vagy nagyobb kert szándékos széttagolás...). 

Második halmaz: a nyírott és nyíratlan sövények. Az első esetben periodikusan (havonta, két havonta, évente egyszer...) nyírjuk a sövényt, ez az alakító metszés; a második esetben, 1-3-5-X évenként vágjuk vissza erőteljesen, ilyenkor ifjító metszést végzünk.

Harmadik halmaz: örökzöld, illetve lombhullató növényt akarunk e. Az örökzöld lehet fenyő féle (pl: tuja, tiszafa, boróka, tűlevelű fenyő...) és lehet lomblevelő (pl: örökzöld fagyal, magyal, babérmeggy, tűztövis, vagy akár ginkgo(!)...). Lombhullató növényeknél beszélhetünk fákról (amit erősen metszve nevelünk), illetve cserjékről. Itt érdemes megemlíteni az évelőket is, azon belül a fű féléket, ide tartozhatnak a bambuszok és nagy termetű díszfűvek.

Negyedik halmaz: a növekedés gyorsasága. Általában a kerités mellé telepített növényeknél kritérium a gyors növekedés, kerten belül sokszor elég ha lassan fejlődik. Mindkét tulajdonságnak meg vannak az előnyei és hátrányai -erről később a sövények fenntartása résznél beszélünk-

Ötödik halmaz: homogén (egy tipusú növény), vagy heterogén (több) növény állományból legyen leendő sövényünk. A homogén sövény kialakítása és fenntartása mindig könnyebb. A heterogén esetében nem árt a fajta ismeret (növekedés, terjedelem, igények... miatt). Amennyiben heterogén sövényünket egybe akarjuk nyírni, így kapva (feltételezés!) egy színes, szagos szépséget, abban az esetben kevésbé fontos az előbb említett növekedés és terjedelem ismerete.

Hatodik halmaz: szúrós, nem szúrós növények.

Hetedik halmaz: a növények tűrése. A sövényeknél többnyire strapabíró növénynek kell lenni. Talajjal és természettel; betegségekkel szemben is ellenállóbnak illik lenni. Bizonyos igényeknél a metszést is tolerálniuk kell. Fontos hogy milyen helyre -napos, félárnyékos, vagy árnyékos- ültetünk.

 A következő részben a telepítésről beszélünk néhány szót, a fenntartásról és kevésbé használt fajtákról adunk néhány ötletet.