Nyírott vagy nyíratlan? Sorban vagy cikk-cakkban?

A sövény telepítésének legfontosabb lépése, hogy tisztában legyünk a növény tulajdonságaival. Ha a növény igényeinek megfelel a terület, mikroklima és az általam biztosított feltételek akkor tudnom kell a növény növekedésének eréjét; terjedelmét; fenntartási igényét; a díszítőértékének tulajdonságát (virágzás, lombszín, őszi lombszín...). Mindezek határozzák meg hogy miként is telepítsem leendő élő falamat. Időnként előfordul kérdésként, hogy hármas kötésben (cikk-cakk), vagy vonalban telepítsen az ember. A hármas kötés két esetben fontos. Ha védő sávot kívánok létesíteni: zaj, por, szél miatt és a terület mérete megengedi a leendő széles sövény falat; illetve ha szabadgyökérű, vékony cserjével dolgozunk (pl. fagyal...) és gyorsan akarunk eredményt elérni. Jelen esetben sűrűn ültetünk és két sorban, méterenként minimum 7 darabot (3 és 4/sor-sor), általában szabadgyökerű fagyal esetén 11-et érdemes telepíteni, ha két sorosan ültetünk. 

Többnyire elég ha egy vonalban telepítünk. Mindegy hogy fenyőt, vagy lomblevelűt telepítünk, akkor is az egy vonalban való telepítés elegendő. 

A telepítés, amennyiben kerités mellett történik legalább 40-50 centimétert kell számolni a kerités lábazatától. Ebben az esetben szinte biztos, hogy a leendő sövényünk átnő a kerítésen, ha tömör a kerítés (nem drót) akkor ránő és a belső ágak fényhiány miatt elhalnak, de ezt kívülröl (kert felöl) nem látni. Amennyiben utcai frontra ültetjük a sövényt úgy nem szokott probléma lenni, hogy átnő a kerítésen a lombozat. Ami átnő a kerítésen az utca oldaláról megmetszük és utána mindenki a gyönyörű élő falunkban gyönyörködik. A nehezebb eset amikor a szomszéd oldalán van a telepítés. Ha szűz területről van szó és a szomszédnak is szűz a területe, érdemes megkérdezni, hogy nem gond e ha telepítünk sövényt ami át fog nőni hozzá. Két válasz van:

1: áládását adja rá, így átnő a keritésen, ekkor a szomszédnak spórolunk egy sövényt, mert így az illető a saját oldalát "faragja" mi pedig a mi oldalunkat. Ebben az esetben 40-50 centire telepített tőtáv elég.

2: nem szertné, mert neki nem kell, más elképzelése van, más sövényt akar...semmi gond, ebben az esetben -mivel nem nőhet át- legalább 80 centire kell telepíteni növényünket, mert így az oszlopos növésű növényünk (többnyire thuja occidentalis fajták, tiszafák...) nem nőnek át, ha pedig metszenem kell akkor mögé kell férnem. A 100 centis távolságra való ültetés könnyedén indokolt lehet az intenzívebb növekedésű növények esetén.

Keskenyebb, vagy kisebb kertekben emiatt is fontos lehet, a keskeny növények választása. Fontos tudni, hogy az eredetileg keskeny habitusú növényünk elveszti formáját, amint a tetejét megvágjuk (...mert túl magasra nőtt...), több csúcsot nevel és oldal irányba is el kezd hízni, így a keritéstől 40-50 centire telepített növényünk rá fog nőni a keritésre.

Egymástól való távolság: ha azt akarjuk hogy növényeink össze nőjenek érdemes sűrűbben ültetni. Az összenövő sövényeket nyírva, vagy nyíratlanul is nevelhetem. A nyírott sövényeket érdemes sűrűbben ülteni. Oszlopos tuják esetében 60-80 centire, oszlopos tiszafák esetében 50-70 centire. Sövény tuják, lejland esetében 80-100 centinként. Ebben az esetben azért fontos a relatív sűrű ültetés, mert gyorsan és nagyra növő fenyőknél alul is össze kell zárni az ágaknak, leendő falunk nem lehet lukas (fontos a metszés ld. sövények fenntartása), a hóteher miatt is fontos, hogy a sűrűn ültetett növények egymást tartsák. Lombhullató cserjék esetében amennyiben kisebb méretben vásárolunk 40-50 centinként ültessünk, nagy méret vásárlása esetén ha szorosnak hat is érdemes egy méternél nem távolabb ültetni. Lombhullató fákat is használhatunk sövénynek (mezei juhar, gyertyán, bükk...) ezeket érdemes csemeteként, vagy kisebb méretű faként megvásárolni, ebben az esetben 40-50 centinként ültessünk. Amit nem nyírunk távolabb is ültethető, de ennek az-az eredménye hogy sokáig foghíjas lesz a sövényfalunk.

A fenti esetben sövényünk formája jellegzetes, többnyire függőleges fal, de van olyan eset, hogy nem akarunk szabályosabb falat képezni, szabadabb sövényre vágyunk homogén, vagy heterogén állománnyal. Számunkra nem fontos az azonnali takarás, elég ha idővel nő össze növényzetünk. Ilyenkor a növény habitusa az ami a sövény formáját adja. Hengeres habitusnál (...pikkely levelű fenyők: tuja, hamisciprus...) a növények 4-6 éves szélessége adhatja meg az egymástól való távolságot. Ilyenkor számítani kell, hogy hat év múlva összenőhetnek növényeink és ezt vagy korrigáljuk metszéssel és nem engedjük a teljes összenövést, vagy hagyjuk az összenövést, de ilyenkor az összenőtt helyen bekopaszodik (elhal) az adott terület. Cserjék esetében is érdemes a 4-6 éves állapotában lévő cserje szélességét figyelembe venni. A cserjék esetében nem akkora probléma, ha összenő az egyik növény egy más fajta másikkal. Itt is tudom kisebb metszéssel megszabni a határokat és ha kell 4-6 évenként ifjító metszéssel visszavágva "újra indítani" a bokrokat. A többféle növényből (cserjék-nyírt fák-fenyők-nagy termetű évelők) kialakított sövény talán a legnehezebb feladat. Ilyenkor komolyabb tervezés és fajta ismeret kell. Ebben az esetben érdemes azon is gondolkodni, hogy nem egy vonalba ültetem be a növényeket különböző tőtávolságokra, hanem kicsit játékosan, szélesebb ágyást kihagyva a kert mélységébe behatolva, több lépcsőben ültetem leendő sövényemet, bár ez már nem csak a sövény fogalomkörbe tartozik. (folyt.köv.)