Kertünk részévé vált. Bár hazánkban nem annyira régi keletű, szerencsére nincs olyan kertészkedő, aki ne találkozott volna a fogalommal: mulcs. Felhasználását tekintve vannak eltérések. Van aki azért veszi, hogy szép legyen, van aki azért, hogy...

Ez is mint sok minden más, Angliából jött. Angliában pár száz éves hagyományra tekint vissza a mulcsozás. A szó maga a mulching (talajtakarás) szóból származik. Minden olyan anyagot, melyet a talaj elfedésére használunk mulcsnak hívhatjuk. Elsődlegesen a fenyőkérgeket hívjuk mulcsnak, de a kör sokkal tágabb. A mulcsok ugyanis lehetnek mesterséges és természetes alapúak, illteve vannak a színezett faaprítékok (sic!). A takarás elsődleges fontossága a gyomosodás gátlása. A tévhittel ellentétben nem szabad univerzális csodaként felfogni a mulcsozást. A természetes mulcsok (fenyőkéreg, faapríték, stb) nem tudja első körben elnyomni a gyomosodát. Az évelő gyomok bármilyen akadályon képesek áttörni (akár betonon, aszfalton is), ha az első körben nem is, de fokozatosan gyommentessé tehetjük területünket. Miért is? A természetes mulcsozás másik fontos tulajdonsága miatt. Ez nem más, mint a víz megtartás. A különböző kérgek, nyesedékek a bomlás során szivacsos jellegű tulajdonsággal bírnak, átnedvesednek és ezt sokáig megtartják. A mulcs réteg vízesen tartja a talajt, a közvetlen napsütés a mulcs felső rétegét szárítja, így az alsóbb mulcs réteg, illetve talaj is sokáig nedvesen marad. Visszatérve a gyomosodáshoz, ez a fajta közeg számos gyomnak kedvezőtlen (tarack félék). A nedves talajból könnyebb kitépni a gyomot, mint a száraz, kötött talajból. Komótos tempóban fel lehet számolni a gyomos területet és a későbbi (szél által behordott gyommagvak) gyomosodást is gyorsan és könnyedén megúszhatjuk. A friss gyommagok a mulcsos közegbe kerülnek, e közegbe gyökeresednek be először, így onnan könnyedén lehet őket kihúzni. A gyommentes terület nem csak esztétikai szempontból fontos. A kultúrnövényünk -lehet az termény, vagy dísznövény- zavartalan fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ne legyen konkurencia. A gyomok pedig komoly konkurenciát jelentenek. Ha ezt sikerül kordában tartanunk és megszüntetnünk, akkor növényünk zavartalanul fejlődhet. 

A harmadik szempont a tápanyag ellátás. Bár minimálisan járul talajunk szervesanyag tartalmának javításához, de mégis hozzájárul. Bomlása során a tápanyagok mellett a talaj pH szintjét is befolyásolja. Savanyú talajt igénylő növények esetében (fenyők, rhododendron, ÁFONYA...) kimondottan fontos.

A mulcsok tehát lehetnek természetes anyagúak: fenyőkéreg, növényi darálék, fű kaszálék, kókusz háncs stb; illetve lehetnek mesterségesek: műanyagok, geotextilia, agroszövet.

A fentiekben a természetes alapú mulcsokról írtunk. A mesterséges takarás egy másik "iskola". Kertészetünk személy szerint nem híve az ilyen "iskolának", mely sajnos egyre inkább terjedőben van. Mégpedig: a sövények és ágyások területeinek takarása műanyag szövettel, mellyet fenyőkéreggel takarnak le, "jól nézzen ki" felkiáltással. A fentieket figyelembe véve nincs szükség a textiliára. A textilia valóban rövid távon megakadályozza az alulról feltörő gyomokat, de a szél által befújt gyomosodát aligha. Kellmetlen igazság, mikor az ember szembesül a textiliából kinövő gyommal, melyet csak a textilia feltépésével tud eltávolítani. A növények telepítése is nehézkes egy olyan területen, ahol a textiliát használom. Hogyan tudok normál gödröt ásni és hogyan tudok megfelelő talajt előkészíteni, beleültetni növényt? A választ mi nem tudjuk, mert ezt a tecnikát nem próbáltuk nem is akarjuk. Az I-re a pontot az teszi, amikor beszorjuk a területet fenyőkéreggel. Akkor most mi van? Hogyan bomlik le, hogyan válik a végül talajjal eggyé, hogyan tud közvetlen tápanyagot juttatni a talajba, ha ott van egy "akadály", ami évszázadok alatt sem bomlik le? Nem szabad elfelejteni, hogy a kert munkával jár, amit valakinek el kell végezni. Azt hogy ezt ki csinálja magunk, vagy felfogadott ember az teljesen mindegy, de munkával jár. A gyomlálás is a kertfenntartás komoly része. De a természetes mulcsozással egy állandóan fenntartott területet könnyedén megoldhatunk. A műanyag szövésű takarásnak egy helyen lehet jogalapja díszkertben az pedig a meredek rézsű. A rézsű erodálódása miatt javasolható a textiliák használata, de egy sűrűn beültetett rézsűn, -ahol a növények egy-másfél év alatt teljesen benövik a területet- csak rövid ideig van szükség takarásra. Rézsűre használhatunk természetes alapú takarásból kókusz fonatot, de tapasztalunk szerint inkább az erodálódástól védi a rézsűt, nem pedig a gyomosodástól.

Speciális mulcsozás: a sziklakertek mulcsozása. Gyakran találkozunk kertészeti honlapok és prospektusok kezdő hibájával, hogy a jól-rosszul összerakott sziklakertet FENYŐKÉREGGEL takarják. DE MIÉRT?! Nem és nem!. Sziklakertet, CSAK az adott sziklakövek törmelékével takarjuk, nem fenyőkéreggel! A fenyőkéreg és minden más kéreg egy részről tájidegen a sziklakertben, más részről pedig egy erősebb öntözés, vagy felhőszakadás lemossa a fenyőkérget a sziklakert aljába és épületes látványban lesz részünk.

Az egyre divatosabb zöldséges kertek mulcsozásáról későbbi cikkünkben.