Visszahozzák a növényt, amit egy hete elvittek. Levele száraz, törik, valahogy nem úgy néz ki mint ahogy kikerült a telepről. Pedig szárazságtűrő volt. Bár nincs veszve minden, még nem biztos, hogy elpusztult a növény, de jó úton jár afelé...pedig öntözték. Biztosan...és mégis.

 ...az öntözés ilyen időszakban, amikor alig esik valami csapadék, a növények életben maradásának záloga. Miről is szól a dolog?

25 celsius fok felett a növények növekedése lelassul, 30 fok felett leáll. Az addigi nedvesség, amit a növény a növekedésre használt fel, a magas hőmérsékletnél a hűtésre szolgál, ahhoz hogy ne száradjon ki a növény, mely a párolgásból fakad, vízre, hűtésre van szüksége. Vannak növények amik jobban tűrik a szárazabb periódust, ezt hívjuk szárazságtűrőknek, ők a C3-as növények, amik nem annyira jól tűrik azok a C4-es növények. A két csoportnak más és más a légzése, így más a víz igénye. A C3-ba számos gyomnövény, tarack, vadvirág, fenyő tartozik. A szárazságtűrés nem jelenti azt, hogy kedvelik a szárazságot, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hosszan tartó aszályos időszakban, -ami lehet őszi, illetve tavaszi periódus is- ezeket a növényeket is rendesen kell öntözni. A harmadik csoport a CAM növények, melyeket pozsgásként ismerünk (kövirózsa, varjuháj, kutyatej, kaktusz), ezek tényleg kibirják a száraz időszakot is.

Az öntözés függ: a növény igényétől; a növény méretétől; az időjárástól; a talaj szerkezetétől; a terület kitettségétől.

A növény igényeit nagyjából fent tárgyaltuk, ami vízigényesebb azt jobban öntözzük; ami szárazságtűrő, azt kevésbé, erről nagyjából ennyit. 

A méret: a lombtömeget értjük. Nem kell magyarázni, hogy nagyobb, illetve idősebb, így -általában- kiterjedtebb növény esetében, nagyobb a párolgás, így több vízre van szüksége, mint egy fiatalabb, vagy kisebb növény esetében. Magyarán míg egy kis fát akár locsi-pocsival is fent lehet tartani, egy idősebb fának már biztosan nem elég, független attól, hogy a gyökérrendszere lejjebb van, mint fiatal társának. Egy komolyabb száraz időszakban a talaj lenti rétegei is porszáraz tud lenni.

Időjárás: amikor esik és sokat esik, nem öntözünk, de ha keveset esik és elötte nem esett, akkor NEM NYUGTATJUK MEG MAGUNKAT és dőlünk vissza a fotelba, hogy ma megúsztuk az öntözést, MERT NEM! a porszáraz talajra leeső néhány miliméter eső, jót tesz a lehülésnek, DE NEM áztatja át a földet, így ilyenkor is kell öntözni. Száraz periódusban pedig egyértelmű. Az előzőekben beszéltünk, hogy miért halt meg annyi tuja és egyéb más növény a télen. Az aszályos tél fogalma most már ismerté kellett hogy váljon. Aszály nem csak nyáron van, lehet télen is. Ha enyhe idő van Januárban akkor aszályos télen szedjük elő a tömlőt és vastagon öntözzük be a területet.

Talaj szerkezete: ezt is tárgyaltuk már korábban, ha a talaj kötöttebb, agyagos, vagy ahhoz hasonló, akkor feltételezhető, hogy jobb a vízmegtartó képessége. Homokos talajon, ahol a szervesanyagtartalom kicsi, vagy nincs, ott átrobog a víz, így ilyen területeken jobban kell öntözni. Mi a megoldás? Szintén említettük, hogy minden évben a homokos talajokon nagyobb mennyiségű szervesanyagot kell bedolgozni. A trágyának és komposztnak egyik fontos feladata a vízmegtartó képesség. A tőzegnek szintén, csak a másik kettővel ellentétben szinte nulla a tápanyagtartalma, emiatt elsődlegesen az előző kettőre kell fektetni a hangsúlyt.

Terület: itt az árnyékos, félárnyékos, napos helyekről beszélünk. Egy árnyékos részen lassaban szárad fel a talaj, mint egy napos-kitett helyen. A legkitettebb helyek azok a részek, ahol kőfal van, zárt rész, ahol megszorul a levegő, ilyen helyeken sokkal jobban kell figyelni az öntözést. 

Öntözőrendszer: kétségtelen, hogy egy jól beállított öntözőrnedszer sokat segít a fenntartásban, de a fentiek alapján az öntözőrendszert is kell ellenőrizni. Részint, hogy működik e, nincs a fúvokáknál elzáródás, kosz, vízkő, finom agyagpor, vagy egyéb. Ellenőrizni kell, hogy árnyékos helyen nincs e túlöntözés, hogy az adott növény annyi vízet kap e amennyit igényel, vagy nem kap e többet és ez okoz problémát. Szórófej esetében a fiatal növény idővel nem nőt e bele a szórófej vízszorásába... tehát az öntöző rendszert is figyelni kell. ÉS AMI VISSZATÉRŐ PROBLÉMA, hogy sokszor hamar fagytalanítják az öntöző rendszert, így télen a fent említett aszályos télen nem öntözzük be a kertet, mert az öntözőrendszer már víztelenítve van, JA BOCCS (no comment).

Fontos, hogy fűmagvetés után, ahogy beindítjuk a csírázási folyamatokat, az öntözés nem maradhat el! Ha kell napi többször áztató, esőztető öntözést kell végezni; az egynyári balkonládákat pedig naponte, de ha kell naponta kétszer kell beöntözni, mert a közvetlen tűző nap, illletve a kis talajmennyiség, ami a ládában van, hamar kiszárad. Az intenzív növekedésű egynyáriknál fontos az állandó vízellátás, különben gyorsan összecsuklanak. A muskátli talán a kivétel, mely molyhos levelével és afrikai eredetével jól tűri a száraz talajt.

Az öntözés tehát nem nehéz, de nem is laza munka. Némi rutin kell hogy mikor kell adni vízet és mikor kell leállni. A jelek sokszor egyértelműek, de időnként nekünk is vizsgálódnunk kell, minden esetre egy kellemes esti öntözés át tudja mosni a munkában lefáradt embert. Jó öntözést!