Az idei tél (2014) eddig enyhének, már-már mediteráninak mondható. Ha febrárban nem hül le tartósabban a hőmérséklet akkor védekezés terén kicsit fel kell kötnünk a nadrágunkat.

Az enyhe tél jó a polgárnak, olcsóbb a rezsi, kevesebb a gáz fogyasztás, de mint mindennek ennek is meg lehet a böjtje, a mezőgazdaságban, a kertünkben egyaránt. Sajnos az idei évben eső is kevesett esett, így a talaj víztartalma komótosan csökken. Az enyhe idő hatására nem volt a növényeknek a rendes mélynyugalmi állapot, így egy márciusi fagy nagyobb tárolást is művelhet gyümölcsöseinkben, fásszárú dísznövényeink között egyaránt. A cikk jelen esetben a rovarkár mivoltára koncentrál.

Talajlakó kártevők: Pajorok, mocskos pajor drótférgek, áldrótférgek, gyökérgubacs tetvek, gyökérfonalférgek... nem kell különösebb matematika ahhoz, hogy átlássuk, a talaj átfagyásának hiánya kedvez a talajban lakó lárváknak. Erős hidegben lehúzodnak ugyan egy bizonyos mélységig, de egy komoly talajátfagyás erősen tudja gyéríteni a lefele lassan mozgó állományt. Az enyhe idő miatt nincsennek rákényszerülve, hogy lefele hernyózzanak, így akár ilyenkor is rághatnak gyökeret. Amennyiben lenne egy drasztikus hirtelen lehülés úgy komolyan megtizedelné a populációkat, de sajnos az időjárás előrejelzés nem mutat ilyen irányú elmozdulást. Tavasszal és év közben is fokozottan kell figyelni növényeinket, mikor azt látjuk, hogy minden ok nélkül "omlanak" össze növényeink érdemes a taljban az adott növények gyökeréhez közel néhány szondát (lyukat) ásni -1x1 ásonyom szélesség; mélysége 40-50 cm- és amennyiben pajort, vagy egyébb nem bizalomgerjesztő dolgot találunk érdemes a védekezést megtenni. Hogyan? Permetezéssel nem lehet, bár vannak a permetezésen kívül újabb technologiák, ilyen a növények oltása (injektálása, ld. későbbi cikk), ami a közvetlen nedvkeringésbe juttatott tömény oltóanyag hatásán alapszik, de a gyökér fele irányuló áramlás még kérdéses. Lehetne gázosítani brutál szerekkel, de azt csak megfelelő szakember végezheti és jelen esetben gyakorlatilag minden életformát (baktériumtól, sugárgombától felfele) kiírt. Van egy egyszerűbb és olcsóbb módja is a védekezésnek. Ez lokálisan az adott fák esetében működhet. Kihegyezett betonacélt verünk le a földbe 40-70 cm mélységig és minden egyes lyukba talajfertőtlenítőt juttatunk be (Force 5EC; Basamid G) ezek a szerek III. kategoriásak így civil forgalomban is kaphatók. A talajban nedveséggel elegyedve gázosít. A gázosítás 5-7 centinél nem megy le mélyebbre, emiatt simán talajfelszínre kiszorva nem sokat fog hatni. Friss telepítésű gödröknél is (megelőzés címen) használhatjuk ezeket a szereket. Nagyobb méretű cserjéknél is működhet ez az eljárás. Fűnél más a helyzet. Ott a kiszort gázosító egy tömörödött beállt fűnél megint nem tud lejutni a károsítók mélységéig, így a szer csak fent dolgozik feleslegesen. A tavaszi szellőztetés esetében lehet elszórni szert, mert így a megbolygatott gyökérzónába kerülve már mélyebbre kerül szerünk és az enyhe időnek köszönhetően esélyes hogy kártevővel is találkozhatunk. Tavalyi évben egy ügyfelünk hívta fel figyelmünket egy biológiai készítményre a Nematopra mely hasznos, ragadozó fonalférgeket tartalmaz. A kikelt fonalféreg felkutatja és megsemmisíti a földben lévő károsítókat. Nematopot használhatjuk zöldséges kerünkben, évelő ágyásokban, de akár nagyobb cserepes növényeknél is, ahol nem cserélünk minden évben földet. (volt olyan eset amikor a három éve cserépben lévő tiszafánk földjébe közel 70-80 cserebogár pajor volt!)

Komposztunknál egészen biztos fogunk találni károsító lárvákat, így az átforgatásnál minden szemmel lárható egyedet szedjünk ki, a fiatal szabadszemmel alig látható példányokat pedig akár a fent említett Nematoppal is gyéríthetjük. Fontos a figyelem, mert a felhasznált, de fertőzött komposzttal "remekül" vissza tudjuk juttatni a károsítókat.

A következő bejegyzésben a talaj felett áttelelő károsítókat vizsgáljuk.