A fürtös áfonya (kék) egyre divatosabb, keresettebb növény a piacokon. Beltartalmi értéke, ízze, zamata miatt a kedvenc bogyós gyümölcsök közé verekedte fel magát. Mind nyersen, mind jamként az értékesebb cikkekhez tartozott, tartozik. Ha jobban belegondolunk, akkor mi magunk is elő állíthatjuk éves áfonya mennyiségünket és nem kell több hozzá, csak néhány szabály betartása, ami pedig a következő.

Megközelítőleg nyolc éve kezdtünk el foglalkozni fürtös áfonya tartással, a magunk szórakoztatására. A fürtös áfonya Észak-Amerikából származó közepesen magas, illetve magas (1,5-3 méter) lombhullató cserje. Sarjakkal terjed komótos tempóban. Vesszője sárga, levele egész évben zöld, őszre nagyon szép vöröses-narancsos-sárgás színezetet vesz fel. Virágzása tavasszal, termése nyár eleje-közepe. A termés fürtökben terem és fajtáktól függ, hogy a fürtön egyszerre terem be, vagy szakaszosan. Vitaminban gazdag, kellemes ízzű bogyó termése közkedvelt.

Igényei: a kezdeti feltételezésekkel (árnyékos terület) ellentétben, napos helyre ültethető, de amennyiben félig árnyékos-félig napos helyünk van ott is kivállóan megél. Közepesen vízigényes, DE fenyőkéreggel való takarása kötelező. Gyökere ugyanis fent helyezkedik el, így a talaj kiszáradására érzékeny lehet (gyökér max 40 cm megy le). A vastagabb takarás indokolt. Az áfonyák az erikák családjába tartozik, így hasonlóan a rhododendronokhoz savanyú talajt igényel. Ezt leginkább fehér tőzeggel tudjuk elérni, ilyenek a Litván tőzegek (Novobalt), ezek pH-ja átlag ötös, ez kellően savanyú számára. Ültetéskor érdemes CSAK tőzegbe ülteni. NEM fenyőföldbe, NEM tőzegnek látszó valamibe, HANEM savanyú tőzegbe. Mennyibe? Sokba. Amit fontos kiemelni a tőzeg esetében, hogy többnyire száraz állapotban vesszük meg, emiatt a telepítés előtt kötelező benedvesíteni; célravezető, ha "begyúrjuk" a vízet a tőzegbe, vagy előző nap szétszurkált zsákot többször beöntözzük.

Ültetés: az első időkben növényünket tömény tőzegbe ültettük, terfillel körbebélelt gödörbe. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy nem működik. Léptünk, és a kiemelt ágyás felé orientálódtunk. Ez az út az, amit immár itthon a szakirodalom is helyenként megemlít. A kimelet ágyás hasonló módon funkcionál, mint egy nagy cserép, mindössze annyi a különbség, hogy nincs alja. Az ágyás lehet rakott kő, bontott tégla (esztétikus legyen), mi impregnált deszka palánkból építettünk ágyást. Így ha évek múlva nagyobbítani kell, akkor sem nehézkes az ágyás szétszedése. Az ágyás magassága 40-50cm; szélessége első időben 80-100cm.

Fenntartása: egyszerű, szinte csak szedni kell a termést... nem teljesen, de majdnem. Metszést nem, vagy alig igényel, a beöregedett girbe-gurba belső, csökött ágakat lehet kicsípni, de ez a munka is 4-6 évente történik. Mi eddig egyszer metszettük. Fontos, hogy bogyós gyümölcsűeknek való tápot (Compo) egy évben egyszer, vagy kétszer kapjon, a nyers tőzegben ugyanis semmi tápanyag nincs. Fontos a fent említett takarás, mely nedvesen tartja a közeget és fontos, hogy augusztus-szeptemberben vastagabb öntözést kapjon, mert ilyenkor növeszti a friss vesszőket, így befolyásolni lehet a jövő évi termés mennyiséget. A télállósága kiválló (Észak-Amerika, Kanada) semmilyen fagy eddig nem viselte meg. Az erős napsütés sem tett benne kárt. A változékony termésbeérés miatt érdemes több tipust vásárolni. 

Mind kultúrnövényként, mind dísznövényként kiválló, bokronként átlag két-három kiló szedhető, a telepítést követő 4., 5. évtől.