Tom Sharpe: Kertész a vártán c. könyvében van egy remek jó leírás a szomszédról, akinek a legbecsesebb kincse, felesége előtt(!), az előkertben növő, gondosan nyírt és tartott gyep. Ám a sors, illteve az író képzelete úgy hozza, hogy a regény csúcspontján egy lánctalpas könnyűpáncélos csörtet át a felületen, mintegy kioltva a szomszéd életét, mellyel...nem a lánctalpas végzett...

"Az a szép zöld gyep." ami valahol kisebb gondozással prémium a minőség (majdnem), vannak helyek, ahol szenvednek a gyeppel.

Elmondhatjuk, hogy a gyep az a felület, amit talán a legnehezebb igényesen fenn tartani. Állandó gondozást és figyelmet igényel, ahhoz hogy a kert éke legyen.

TELEPÍTÉS: a telepítés első momentuma kertünk talajának megállapítása. Ez lehet laboros vizsgálat, de ennyire messzire nem érdemes elmenni, mindössze arról van szó, hogy megnézzük milyen a föld, amibe telepíteni kívánunk. Kötött, középkötött, laza szerkezetű. Ha kötött agyagos talajunk van, akkor mindenképpen lazítani kell, ha szélsőségesen laza, pergő homokos talajunk van, azt "kötöttebbé" kell tennünk. A talaj, mint mindenhol máshol az alfája "ültetésünknek", ahhoz hogy eredményünk jó legyen. Ha a talajunk nem megfelelően van előkészítve, akkor leendő füvünk rövid, vagy középtávon kudarcra van itélve. Teljesen mindegy, hogy fűmag vetésről, vagy gyepszőnyeg telepítésről beszélünk, a MAGÁGY ELŐKÉSZÍTÉST ugyan úgy kell elvégeznünk mindkét esetben. Téves az a szemlélet, hogy a gyepszőnyeget csak letesszük, elötte megkaprva a földet -ne legyen egyenetlen- és már kész is. Amennyiben nem korrekt a magágy előkészítés, abban az esetben a frissen csírázó, vagy gyepszőnyegből kinövő gyökerek olyan közegbe nőnek bele, ami lehet agyagos, így kötött-levegőtlen (rövid távon már jelentkezik a hiba); vagy homokos talaj mellyen bár könnyen beindul a gyökeresedés, de a talaj rossz vízháztartása miatt, hamar kiszárad füvünk -az aszályos időszakban ezzel könnyen szembesülünk-.

A JÓ TALAJ: levegős, morzsalékos szerkezetű, nagy szervesanyag tartalmú, emiatt jó vízmegtartó, de átengedi a felesleges vízet. Hogyan érhető el?

KÖTÖTT TALAJ: a talaj átforgatása (rotálása), nagyobb arányú rostos adalék bevitel (rostos tőzeg, komposzt), szervestrágya bevitel. Ha nagyon kötött a talajunk, alkalmazhatunk homokot is, de mi inkább a minél nagyobb szervesanyag bevitelre esküszünk.

KÖZÉPKÖTÖTT TALAJ: ez talán a legszerencsésebb helyzet (ilyenek az öntési talajok, löszös, vályogos talajok), ide is érdemes bedolgozni minél több szervesanyagot, trágyát, gombatrágyát, tőzeget.

HOMOKOS TALAJ: a megmunkálásban a legkönnyebb itt a feladat, de itt hatványozottan nagyobb mennyiségű szervesanyag bevitelre kell törekedni. Ha tehetjük dolgozzunk be agyagásványt (alginit), agyagot. A fenntartásnál pedig fontos a minden évben visszatérő szerves trágyázás (ld. később).

MAGÁGY ELŐKÉSZÍTÉS: a területet gyomtalanítjuk -ez lehet mechanikus irtás, illetve kemikáliás kezelés (minimum 2 hét várakozási idő, a siker csak eseti, a gyomokat nem lehet teljesen felszámolni)- Az első talajforgatás, mellyel a talaj egyenletességét kezdem felszámolni. Ezt követi az első gereblyézés. Elgereblyézzük a nagyobb egyenetlenségeket, kiszedjük a benn maradt gyomok gyökereit. Amennyiben földet kell bevinni, mert annyira hiányzik kertünkből, akkor érdemes hengerelni és mégegyszer átgereblyézni, ekkor ugyan is eldönthetem, hogy kell e vakondháló, vagy sem. Ha kell akkor azt lapolással terítem, a széleken felhajtom (ágyások széleire szorosan) és erre terítem rá a földet, minimum 3 centiméter legyen. Ha nem kell háló, sem föld, akkor a durva gereblyézés után elhintjük a szervesanyagyokat minél nagyobb mennyiségben. A sorrend mindegy. A lényeg, hogy minél nagyobb mennyiségeket használjunk. Ha talajfertőtlenítő is kell azt érdemes ilyenkor bedolgozni. A mennyiség általában minimum 5 liter/nm a tőzegből és minimum 2-3 liter/nm a porított trágyából. A hintés után mehet egy újabb kör rotálás, de ezt már nem kell mélyen. Ez után jön a gereblye-henger-gereblye-henger-gerblye-henger motivum sor. minél többször van megjátszva e két munka folyamat, annál simább, egyenletesebb lesz a felület. A végén már lombseprűvel lehet leseperni a kisebb göböket, galacsinokat. Az utolsó gereblyézés után, mikor úgy itéljük meg hogy sima a felületünk, akkor jöhet a vetés. Ha gyepszőnyeget teszek le, akkor előtte javasolt STARTER műtrágyát vetnem a szőnyeg alá, mely normál minőségnél 2-3 hónapig fejti ki hatását (magasabb nitrogén és foszfor tartalommal). A vetés esetén mi a fűmag után vetjük el a startert. Ha fűmagot elvetettük, akkor lehet hengerelni, de lehet szögeshengerrel rámenni és utána hengerelni. A szöges henger feladata, hogy a fűmag egy része mélyebbre kerüljön a talajba, így a csírázó magok kiszáradása kisebb. Ha állandóan öntözött a terület, akkor nem feltétlenül fontos a szögeshenger (ez egy biztonsági lehetőség). A hengerezés feladat lezárni a felső talajréteget, így csökkentve a talaj kiszáradását. Gyepszőnyeg esetén a terítés után hengerezés (ezzel kinyomjuk a levegőt a szőnyeg és földréteg közül). Az  öntözés esőszerű öntözés legyen, többszöri oda-vissza öntözés, alapos jól átáztatva a talajt. A vetett fűmag esetében napi többszöri öntözés szükséges. Amikor megduzzad a fűmag és beindul a csírázás, onnantól kezdve nem lehet hagyni kiszáradni a talajt. 

Magyarországon Augusztus végétől- Szeptember elejéig a legkedvezőbb a vetés, de az őszi időszak végig alkalmas. A tavaszi és nyári vetés, mindig kedvezőtlenebb eredménnyel jár. A gyomosodás ilyenkor erősebb, a fűmag keléssel szemben. A gyepszőnyeget a hidegek beálltáig végezhetünk. Mindkét esetben fontos a folyamatos vízellátás. A gyepek tipusai, fenntartása és egyéb érdekességek a következő cikkben...