A téma, mely mindenki elevenébe vág, amit nem lehet elkerülni, amit nem lehet elsunnyogni. A téma amiről kell, hogy véleményünk legyen, mert nem rólunk szól, hanem a jövő nemzedékeiről, mert ahogy egy mondás tartja (nem pontosan idézünk), "mi nem örököljük elődeinktől a Földet, hanem kölcsön vesszük az utódoktól..."

Rég írtunk "blogot". Idő, energia, időnkénti fásultság hiánya, pedig ötlet egy kazallal. Rengeteg téma, amivel érdemes foglalkozni, ami nem is annyira hétköznapi praktikákról szólna és természetesen renget olyan is, ami a hétköznapi kertészkedésről szólhatna. A mostani téma, amit szó szerint a bőrünkön (2018 augusztus, dög meleg) érzünk mégis arra sarkal, hogy újra írjunk. A globális felmelegedésről lesz szó, de nem a tudományos szemszögből fogjuk megtenni, mert arról szakemberek és folyóíratok publikálnak rengeteg cikket napi szinten. Mi a kertészet, a kertészkedés szintjén igyekszünk körbe járni ezt a témát és ötleteket adni, elgondolkodni hangosan, hogy MI kerttulajdonosok, miként tehetnénk, a magunk szintjén, hogy elviselhetőbb legyen közvetlen és közvetett környezetünk. Ha pedig a példák ragadósak, akkor nagyobb területeken is történhet változás. Ez a téma a tervek szerint folyamatosan fog bővülni. A FB-on lesz prómotálva, így ott lehet hozzá írni, ha valakinek van kedve, kérdéseket feltenni, amire vagy mi, vagy a kommentelők reagálnak.

Két nagy frakció van e földtekén, az egyik frakció azt mondja, hogy a felmelegedésért nem az ember tehet, a másik frakció az embert teszi felelőssé. Ez egy olyan kérdés, amivel sokáig fognak a tudósok foglalkozni. Egy biztos, az ember a technika fejlődésével, a rohamos szaporulattal (több mint 7 mrd Föld lakó), az élet minőség emelkedésével (éhezés visszaszorítása, még...), az egészségügy fejletségével (tovább élünk, kisebb gyerek halandóság), több igényünk lett. Az igény pedig anyagi eredetű. Több és jobb élelem, ruha, autó, szórakozás, lakhatás, utazás, stb. Mindezek a környezetünk rovására mennek, mert a technikát és egyre bővülő tudásunkat, még mindig nem tudjuk olyan szinten használni (nincs széles körben elterjedve pl. nulla emissziójú közlekedés, zöld energiák használat mindenhol, passzív házak, de akár csomagolás technika), ahogy lehetne és ez által a környezeti terhelés nem csökken, hanem veszettül nő.

Saját magunk példái a környezet terhelésre kert és lakóház szinten: öntözővíz használat, vegyszerek és műtrágyák használata, klima berendzezések használata, csomagoló anyagok használata, felesleges égetés és ebből adódóan a kertben keletkezett "szemét" (ami nem szemét) elvitele pénzért! Magyar kertkultúrában szerencsére nincs annyira jelen a nyugatihoz hasonló pár napig használom-díszit növény típus, amit utána kidobunk, nem, mi az álló muskátlit évtízedekig őrizzük világa vagyunk és ez nem biztos, hogy rossz (!), tehát ennyivel kicsit beljebb vagyunk, bár kezd hozzánk is begyűrűzni a "vedd meg és hamar dobd ki" elve, jó, nem jó, TERHELÉS. Nézzük meg részenként a MI terhelésünket környezetünkre.

Öntözővíz: a leginkább igénybevett évszak a nyár és főleg az aszályos időszak. Rengeteget kell öntözni, ez nem kérdés, az egynyári és évelő állomány napok alatt (akár 1 nap alatt) összeomolhat. A cserjék gyökérmélységtől függően 1-2 hét alatt, de a kis és közepes termetű fákat is megviseli a hossszabb szárazabb időszak, teljesen öntözetlen, városi környezetben el is pusztulhat. A fenyők jelentős része sokáig bírja a szárazabb periódust, csak éppen a száraz levegőn hamarabb jelennek meg kártevők, amik a legyengültebb szervezeteket már könnyebben tudják betámadni. A nem öntözés általában nem megoldás, de igyekszünk a későbbiek folyamán erre is megoldást találni. Mit tehetünk? Alapvetően egyre inkább az igényeink és kívánalmaink mellett a növényi igényeket kell előtérbe helyezni, azokat a növényeket keresni, amik jobban viselik a szélsőségesebb körülményeket. Saját kert olyan növény legyen benne, amit én akarok elvet háttérbe helyezni, mert nincs korlátlan vízmennyiség. Az egyik alap kérdés, a gyep felületek kérdése. A gyep a legfenntartás igényesebb "objektum" egy kertben. Sok víz, sok trágya, műtrágya, vegyszerezés, sok fenntartás, nyírás szellőztetés (robbanó motor=üzemanyag) kell. Magyarán érdemes a gyep felületeket csökkenteni és sokkal ligetesebbre kialakítani a kertet. Ha extra pici kert van, még ott is inkább csökkentsük a területet, elég lehet, akár egy nagyobb szőnyeg méret is, amin ki lehet menni mezitláb, egy-egy stresszes nap után, így a gyepünk fenntartása nem lesz nyűg, olcsóbb és jobb minőségű lesz, a környezetünk terhelését csökkentjük. Nagyobb kertekben értelemeszrűen radikálisan kellene csökkenteni az intenzív fenntartású gyepeket. Ha mezőt akarunk érdemes hagyni a vadfüvek megjelenesét, nem kell állandóan lenyírni a magas fűvet (valaki beszéljen az önkormányzatokkal, hogy a kaszás embereket ne vessék be, ha nem muszály), mert így lassabban szárad ki a talaj, a fűvek töve is védve van a naptól, ráadásul a nem kivánt gyomok is eltünnek. Az időnkénti öntözéssel (fél extenzív: 1-2 alaklom/hét) elkerüljük a kiszáradást. Nagyon jól néz ki, ha utakat kaszálunk a magas fűbe, vagy csak simán csapást taposunk ki és a teljesen intenzíven fenntartott gyepeket pedig a ház köré tervezzük... (folytatásban a kert kialakítást vesszük gorcső alá, tovább menve a minél kisebb gyepet a kertbe projekt mentén...)