Mi is a különbség a pipifasírt és az udvarban kapirgáló tyúk között. Természetesen minden, de ha nagy vonalakban nézzük a dolgot, akkor láthatjuk, hogy mindkettő potenciális tápanyagforrás számunkra. Az eredeti összetevőket elhagyva (pipifasírt horror, míg a tyúk nagy százaléka tényleg hús) azt tudjuk, hogy a pipifasírt elkészítése és szánkhoz vétele közötti idő, az utobbi tyúkhoz képest rövid. némi sütés után azonnal tankolhatjuk szervezetünkbe a tápanyagokat -és mást is (sicc)-, míg a tyúknál az elkészítési idő tovább tart, így csak később ehetünk.

Konyha nyelvre lefordítva, így lehetne jellemezni a szerves és műtrágyák közötti hasonlatot.

A műtrágyák -cégtől és hatásmechanizmustól függően- gyorsan oldódó, a növény számára "azonnal" felvehető szervetlen tápanyagot tartalmaz. Emiatt a műtrágyák használata a vegetációs idő kezdetétől -tavasz- őszig javasolható. Sokan kérdezik, illetve gondolják, hogy milyen jó a téli fűre való nitrogén kiszorás. Tulajdonképpen egy valakinek jó, a kereskedőnek, mert ez a tévhit ebben a holt szezonban is generálhat minimális forgalmat. De sem a fűnek, sem az ügyfélnek nem lesz tőle jobb, felesleges pénzkidobás. Jöhet az érv, hogy ettől olvad a hó és az milyen jó. Nem tudom. Jobb a havat hagyni a fűvön a kertben, nem kell annak idő elött elolvadni. Szigetel, takar, ráadásul, a nitrogén mobilis elem lévén hamar távozik az olvadt talajban, ahogy melegszik az idő, így ebben az időben nem sokat ér a kiszorása. A szervetlen trágyák kivállóak a gyors indításra, a sokkolt növény állomány gyors életre lehelésére. Használhatjuk egyes tipusaikat olyan helyeken, ahol szinte semmi talaj nincs, vagy csak minimális: sziklakert, sziklás kövecses nehezen művelhető meredek rézsű. És fontos lehet a növények cserepes tartásánál is(!). Növényeink valóban szépekké, üdébbé, szemre valóbbá válnak. De ez csak pillanatnyi állapot, amit időnként ismételni kell. A műtrágya magas koncentrátuma miatt fokozott óvatossággal juttatható csak ki. A cégek leírását mindig el kell olvasni, milyen keverési arányt javasolnak, milyen területre lehet kijuttatni az adott terméket. Amennyiben az ember lazázik, akkor könnyen növény veszteséget, vagy komolyabb károsodást okozhat a kertben. A műtrágyák vízben oldódó anyagok, mellyek lehetnek por, illetve folyékony halmazállapotban. Léteznek azonnal oldódó anyagok, mellyeket beöntözhetünk a kiszort területen, vagy edénybe elkeverve juttatjuk ki. A drágább és magasabb szintű műtrágyák lassabban oldódnak. Hatás mechanizmusuk időzitett, nem azonnal oldódnak és időben hosszabb ideig fejtik ki hatásukat. Köszönhető szerkezetüknek. Az egyszerűbb műtrágyákkal ellentétben ezek viaszszerű anyaggal vannak bevonva -külalakra drazsészerű golyók-, így az oldódás nem azonnali. A komoly műtrágyák nem csak a víz, hanem a hőmérséklet hatására is oldódnak, emiatt hidegebb időben leáll a tápanyag áramlás és csak a hőmérséklet emelkedésével indul be újra.

A szervestrágyák a műtrágyákkal ellentétben nem azonnal felvehetők. A talajba kerülve kell egy bizonyos idő -általában 5-6 hónap-, hogy a növény számára fontos elemek mobilizálódjanak. A talajban lévő lebontó szervezetek végzik el azt a munkát, hogy a szerves anyagok felvehetővé váljanak. A kijuttatás emiatt inkább az ősz közepén, tél elött javasolt, így a növény nyugalmi időszakában a még kellő hőmérsékeltű talajban, megindul a lebontás. Az átfagyott talajban természetesen a lebontó szervek is leállnak, de ahogy enyhül az idő, azonnal folytatódik a lebontás. Az őszi trágyázás emiatt kiemelten fontos. Ezen kívül a kora tavaszi trágyázás még, ami kiemelendő, főként ágyásoknál, zöldség és gyümölcs kertben. A szerves trágya használata év közben inkább fejtrágyaként javasolható. Ez annyit tesz, hogy az ültetést, telepítést (magágy előkészítés fűnek) megelőzően előkészítjük a talajt és szerves trágyát dolgozunk be. El lehet mondani, hogy független a talaj állapotától, gazdag talaj, vagy szegény, kizsarolt, minden esetben javasolt a szervestrágyával előkészített talaj. Sokan említik, hogy jó fekete földje van a kertben -mert az iskolában tanultuk, hogy a fekete föld gazdag, ami igaz is lehet-, ez sajnos nem sokat jelent, mert a szín által szemrevételezve nem lehet egy szervesanyagtartalmat megállapítani. Ellenben ha magam dolgozom be a talajba a trágyát akkor az biztos, hogy ott van. Terméketlen homokos talajon kimondottan fontos a szervestrágya alkalmazása. A szervestrágya hátránya a szervetlennel szemben, hogy nem azonnal felvehető a növény számára és nagyjából, ennyi a hátránya. Az előny ellenben számtalan. Nem csak néhány elemet tartalmaz, mint általában a műtrágyák, hanem olyan szerves anyagokat is -kolloid anyagokat, plusz lebontó szerveket, humin anyagokat, savakat, gombákat, sugárgombákat, baktériumokat...- melyek elengedhetetlenek a jó talaj képződéshez. A szerves trágyák a tápanyag pótlás mellett javítják a talaj vízmegtartó képességét, javítják a talaj szerkezetét és fontos puffer képességgel rendelkeznek. A puffer képesség az ami a káros hatásokat sokáig képes keretek közé fogni, semlegesíteni. 

Ha választanom kellene, hogy mit használjak kertemben szerves vagy szervetlen trágyát, gondolkodás nélkül a szerveset választanám.

A legkönnyebben a talaj minőségét a giliszták száma mutatja. Amennyiben sok a giliszta, az szerves anyagban gazdag, levegős szerkezetű, zsíros földet jelent. És természetesn veszélyt...vakond veszélyt (khm).