Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a tömeges tuja pusztulás okairól. Az utóbbi egy-két hétben egy új, érdekes elmélet került látómezőbe.

 A kor és kártevők mint minden élőlény esetében az egyed legyengülésekor jelennek meg, szaporodnak fel tömegesen. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a legyengülés mikéntjéről. Nem megfelelő tartási körülmények, kevés öntözés, kevés, vagy semmilyen tápanyag bevitel. Idősebb növénynél nagy lombtömeg, vacak talajon, minimális kezeléssel az évek alatt a lerobbanáshoz vezet. El kell azt a tényt fogadni, hogy a budapesti talajok nagy része nem zsíros, 60 aranykoronás föld. A legyengülés, az ellenállás, a jó regenerálódó képesség csökkenése, illetve hiánya egy fertőzés esetén a pusztuláshoz vezet. A fertőzés lehet, gomba és állati eredetű. A gomba bettegségekkel most külön nem foglalkozunk. A rovar kártevők egy megjelent tipusát említjük meg, amit mindenképpen érdemes számításba venni.

Pár hete került szóba, hogy idősebb elpusztult tuják törzsének alsó részein szú szerű lyukakat fedeztek fel. A kifejlett kártevő (feltételezések szerint) a petéket az alsóbb részekre teszi. A lárva innen indulhat meg befurva magát a kéreg alá, járatát élő szöveten keresztül alakítja ki, felfele mozog. Egy törzsön több ilyen járat van, a növény edénynyalábait roncsolva pusztítja el komplett az egész növényt. Kertészetünkben két boróka esett áldozatul ennek a jelenségnek. Eleinte a hirtelen összeomlásnak a túlöntözést jelöltük meg, de miután meghallottuk ezt a lehetőséget, megvizsgálva a két fát tényleg találtunk bemeneti lyukakat a kérgen, így számunkra egyértelművé vált, hogy ez lehet a pusztulás oka. A mellette álló többi borókán nem fedeztünk fel lyukakat, a tartási körülmények teljesen azonosak, pusztulás sincs.

Van néhány kínzó kérdés: amennyiben a tömeges tujapusztulásnak ez az egyik oka, akkor komoly dilemma előtt áll az ember. Hogyan védekezzünk? Sima vegyszeres permetezés nem segít, mert azokba a részekbe nem jut be a méreg, ahol az ölést kéne végeznie. Az új fajta injektálásos védekezés megint nem működik, mert ahhoz kicsi a törzs kerülete, így nem lehet technikailag alkalmazni. Fecskendős tűvel külön-külön beinjektálni töményebb koncentrátumot, megint lehetetlen vállalkozás, képzeljünk el egy 50-100 méteres sövényt... Kimetszeni nem lehet a beteg részt, mert magán a törzsön keresztül történik a fertőzés. Ami alap, hogy az elpusztult növényt minél hamarabb el kell távolítani, hogy a fertőzés ne tudjon tovább terjedni. Fontos lenne tudni az imágó (kifejlett állat) rajzását, pete rakásának idejét. Ekkor lehetne gyéríteni vegyszeresen az állományt bőrőn felszívódó mérgekkel, de ennek a megfigyelése, megint nehézkes. Milyen lehetőség marad? Mi személy szerint feromon csapdában gondolkodtunk, de tudni kell, hogy a feromon csapdák, nem vonzanak be általánosan minden rovart, sőt. Ha nem tudjuk mi a pontos károsító, akkor nehézkes feromon csapdát használni, így ez nem megoldás. Ellenben maga az elv, hogy a peterakó állatot még időben valahogy megfogjuk talán működőképes. Ha a mozgásában meggátoljuk nem tud petét lerakni és idővel elpusztul. Feltételezhető (az eddigi tapasztalatok alapján) hogy a növények alsó részein rakhatják le petéiket, így a védekezést is itt kellene elvégezni, olyan ragacsos anyaggal, ami sokáig megmarad. Szélesebb csíkban felkenve a kéregre megakadályozhatjuk a rajzást, így ez a védekezés működhet. A kijuttatást érdemes már márciusban az enyhe idő beköszöntével megejteni. Ezek a ragacsok (patkány, egér, hangya csapdák) többnyire sokáig megmaradnak, így nem kell sűrűn pótolni. Kijuttatása aránylag gyors. Ideiglenes megoldásként érdemes számításba venni.