Ajánlatkérések
Jelenleg az ajánlatkérő listán 0 féle termék van.

 

 evelo x

Geotextilt alkalmazni a kertben kérdéskör, már rég óta teritéken van cégünknél. Szinte mindennapos, hogy szembe jön velünk: geotextil a kavics alatt, a sövény alatt, felette mulcs, geotextil rézsűn stb. A téma azért érdekes és fontos, mert a mai világban az élhető kert fogalma nem valami távoli misztikum, ezotéria, sci-fi, hanem létező és évtizedek óta bizonyított dolog és mivel az élhető kert nem létezhet talaj nélkül, ezért érdekes és fontos foglalkozni a fogalommal. Ebben a bejegyzésben a geotextil a kertben kérdést igyekszünk boncolgatni, amit egyébként nap, mint nap szóban el is mondunk, ha épp szembe találkozunk vele.

Talán a legfontosabb kérdés mind felett, hogy minek kell az embernek kert? Ezt azért fontos letisztázni, mert a kert tulajdonosnak el kell döntenie, hogy a kert számára nyűg, szükséges rossz, státusz szimbolum, hobbi, életérzés, fontos kikapcsolódási pont (jobb mint egy pszichológus), esetleg a menedékhely, ahol el tud bújni a külvilágtól stb. A kert jó esetben organikus "képződmény" mely folyamatos változásban van, ezzel meglep minket, újat és újat mutat, soha nincs két egyforma nap, mert élő, így a kert nem stagnál, mert nem tud. A növények nőnek, fejlődnek, élnek, meghalnak, elhullanak, az elhullással tápanyagul szolgálnak az élőlények számára. Ez egy örök körforgás, amit erdőn, mezőn, kint a természetben tapasztalunk és miért ne lehetne ez így a kertünkben is.

Az ember által fenntartott kertekben, megakadnak ezek a természetes folyamtok, illetve a beavatkozás által gyorsulhatnak, vagy lassulhatnak is, minden esetre a ritmusa a kertnek mint élő organizmusnak teljesen más, mint egy természetes élőhely. Egy biztos, a jobban fenntartott kertben, ahol a kaszálékot (fűnyírás, állandó metszések...), nyesedéket, ősz után lombot ősszeszedjük és kivisszük a kertből, a legelemibb szervesanyag utánpótlást vesszük ki a rendszerből. Ez akár még érthető is, -bár ilyenkor jön képbe a komposztálás, mint fontos lehetőség- de a szervesanyagot pótolnom kell valahogy (korábban írtunk a szerves-szervetlen trágyák témakörben) és ez szerves trágyákkal, komposzttal, illetve természetes mulcssal történhet meg. Ha ezt a fontos részt kiveszem a rendszerből, akkor a talajom degradálódását fogom elősegíteni.

A talajról, mint fogalomról már írtunk korábban, de azért röviden pár szóban: a talaj lebutítva két fő részből áll. Van az altalaj, mely a helyi váz, ez lehet homok, lősz, vályog, kovárványos barna erdő talaj, agyag, stb., ezek ásványi anyagokat tartalmazhatnak, többet-kevesebbet, illetve régebben lebomlott szerves anyagokat (ilyenek a humuszban gazdag fekete földek, pl: Ukrajnában) többet-semmit. Van a felső talaj réteg, mely szerves anyagokat tartalmaz, mely élettel teli, ezek különböző vastagságúak lehetnek, a pár milimétertől az egy két méterig (ez ritka, inkább emberi beavatkozással lehetséges), ezt egyébként termő rétegnek is nevezhetjük. A szerves anyagban gazdag talajokon nagy a visszaforgatás, sok növényi és állati tetem kerül vissza a körforgásba, melyet bontó szervezetek lebontanak. Miért fontos ez, hogy jó e a talajom, vagy sem? A jó talajban magas a tápanyag tartalom, jó a vízmegkötő képessége, jó a vízháztartása, a talaj szerkezete levegős, nagy a puffer képessége, ez kihat a talaj hőmérsékletére, stb. Magyarán a jó talajon ideális feltételekkel fejlődik a növényzet, ez által ellenálló lesz, egészséges, így szép és az adott nemzetségnek, fajnak megfelelően hosszú életű. Erre kell törekedni, így a kemikáliás növényvédelem visszaszorítható, végül el lehet engedni, az öntözést csökkenteni lehet, kevesebb műtrágyára van szükségem, ha egyáltalán kell. A talajba csak felülről tud bejutni szerves anyag. Ahhoz, hogy bejusson, "szabad, akadálymentes út" kell. Ha egy le NEM BOMLÓ műanyagot iktatunk be, mert az nem engedi fel a gyomot és az milyen jó nekünk, stb... akkor nem tudjuk bejuttatni a szerves trágyát. Ilyenkor jön a kérdés, mi van akkor, ha trágyázáskor félre húzom a textilt és utána vissza? Ez egy fals dolog, a talajba nem csak a szerves trágyának kell bejutni, hanem növényi trömeléknek, szálasnak, darabosnak, levelesnek, mely az adott növényemtől is származhat, de lehet az a takarásra használt mulcs is. A szervesanyagok bejutása nagyban a giliszták közreműködésének köszönhető. Ők huzzák be a földre hullott maradványokat, ezáltal tudják bedolgozni a mikroorganizmusok: gombák, baktériumok, sugárgombák, az őket kordában tartó protozoák és egyéb bontó szervek. A bontásban természetesen részt vesznek egyéb korhadék evő bogarak (Cincérek, szarvas bogár, stb), lárvák (rózsa bogár pajor, stb...). A giliszták és egyéb állatok mozgása által keveredik a talaj, lesz levegős szerkezetű, mely kedvez az aerob baktériumoknak. Ez a közeg kedvez a mikorrhizáknak, mellyekről tudjuk hogy MINDEN NÖVÉNY gyökerének elengedhetetlen szimbióta gombája. Ha ők nincsennek, akkor a növények előbb-utóbb halálra vannak itélve. A talaj megfelelő környezete tehát a benne élők miatt fontos, hogy ez által fent élőknek biztosítva legyenek az ideális alapok. 

Közvetlen a textília alatt a talaj hamar nemezessé válik (akár pár hónap, fél év), így levegőtlen réteg alakul ki. Felszaporodnak az anaerob baktériumok, mellyek kedvezőtlen feltételeket alakítanak ki, így eltűnik a talaj életét kialakító halmaz (gombák, mikorrhizák, baktériumok, actinomycetesek, protozoák, gyűrűs férgek, lárvák, stb.). A levegőtlen talajon leépül a gyökérzet, kezdve a gyökér szőrökkel, a gyökér tenyészkúp eltűnik, nem fejlődik a gyökérzet, leépül, elhal. Ez kihat a növény fejlődésére, a gyökér nem tudja ellátni először az első funkcióját: víz és tápanyag felvétel, leépül a lombozat, nincs megfelelő párologtató felület, kevesebb lombtömeg, kevesebb asszimilációs felület. Az elhalt gyökérzet, nem fogja ellátni a másik funkciót sem, támaszték és teherhordás talaj feletti részeknek, így a növény instabillá válik, kidöl, stb. Ezek a folyamatok kódolva vannak. Egyre több esetben az akár több éves ültetéseknél jelentkeznek problémák a növényekkel. Rendszeresen növényvédő szerekhez nyúlnak, hogy "meggyógyítsák" az állományt. Ez akár már rövid távon sem működik, maximum tüneti kezelésre elég és nem veszik észre, hogy a környezeti feltételekből -amik látszólag biztosítottak: víz, napfény, jó esetben tápanyag bevitel- egy nincs biztosítva, a JÓ TALAJ. 

GEOTEXTIL A GYOMOK ELLEN. A geotextílián keresztül a gyomosodás idő kérdése. Az erősebb, hegyesebb hajtáscsúcsú gyomok, át tudnak törni a szöveten. A szél által felülről bekerült gyommagok, felül ki tudnak csírázni, így a fenti gyomosodást nem tudja a szövet meggátolni. Mit tudunk a gyomosodásról? A gyomoknak jellemzően két fontos dolog kell: napfény, magasabb hőmérséklet. Ha ezek mellett megkapják a vizet és tápanyagot is akkor remek jó hely az, ahol kinőnek, márpedig a kertünk ilyen terep lehet. A gyomoknak (mind évelő, mind egynyári gyomok) életben maradási stratégiája általában az, hogy nagyon gyorsan fejlődnek és igyekeznek hamar termőre fordulni és rengeteg magot hozni. Természetesen az évelő gyomok között akad, ami nem teljesen így működik, de a nagy részük igen. Többnyire a tavaszi és nyári felmelegedéskor özönlenek, ekkor kell legjobban küzdeni ellenük. Ezek a periódusok hetekben mérhető és nem az év 52-53 hetében kell gyomlálni. Amennyiben mulcsozott terület van, így a talajunk nedvesen van tartva, a bomló mulcs réteg morzsalékos szerkezetű, -mert nincs geotextilia letéve- így a zsenge gyomokat gyorsan ki lehet szedni. DE van egy fontosabb dolog. A saját növényeink ideális feltételek mellet normál fejlődnek, így megindul az önárnyékolás, ez nagyon gyorsan meg tudja változtatni az alatta lévő viszonyokat. Sövények alatt eltűnik a fény, megváltozik a talaj hőmérséklete, lassabban melegszik fel és ez mind-mind hátráltatja a csírázó gyomokat és az évelő gyomokat egyaránt. Tény, hogy lehetnek évelő gyomok később is, főleg árnyéki gyomok, de ezek kezelése mechanikailag, ha pedig nagyon muszáj, vegyszeresen is kezelhető. Összeségében a gyomosodás a kiültetést követő 1-3 évben okozhat "problémát", ami idővel elmarad. A gyomlálást nem nyűgnek kell felfogni, hanem egy fenntartási feladatnak, ami nem mellesleg plusz szervesanyag komposztunkhoz.

GEOTEXTIL A KAVICS ALATT. Alapvetően olyan helyen, ahol tudjuk, hogy nem fogunk növényt ültetni, oda lehet tenni, de itt sem az lesz a szövet funkciója, hogy ne gyomosodjon a terület, mert illúziónk ne legyen, egy kavicsos területen, ha a szél beviszi a port, akkor ez közeget biztosít a leendő magról kelő gyomnövényeknek. Jelen esetben a textília feladata, hogy a kavics ne nyomódjon bele az alatta levő talajba, így sokáig ne kelljen felülről pótolni a lágy burkolatot. Olyan helyen, ahol kavicsba ültetünk növényeket, oda se tegyünk textiliát, mert ha sűrű állományba ültetünk, akkor eleve akadály lesz a szövet, ha ritkásan ültetek, akkor pedig a növényünk gyökérzónáját szeparáljuk el, így megint levegőtlen lesz talajunk.

GEOTEXTIL A RÉZSŰN. Gyakran lehet találkozni ezzel a "technikával". A rézsű fedése fontos. A rézsű takarását minél hamarabb el kell érni az erózió miatt. Ezt sokan geotextillel érik el, X-et vágnak bele és utána ültetik a növényt. Nem hogy nem épületes látvány, hanem borzalom. Vannak esetek, amikor fenyőkérget használnak takarásra, az pedig felesleges. Nagyobb esőnél lemoshatja a mulcsot, így nem fog működni a rendszer. Mit lehet akkor tenni? Több megoldás van: az első a sűrű növényállomány beültetése a rézsűre, hogy minél hamarabb nőjön össze, ha kell egy vegetációs időszak alatt. A következő megoldás (ritkább ültetésnél), a kókusz szövet, illetve a juta szövet használata is, melyek nem zárnak teljesen, de az eróziót gátolni fogják, idővel elbomlanak és addig a kiültetett állomány megerősödik és fed. Harmadik lehetőség (főleg ipari területen) a hidro vetés, melyben extenzív fűmagkeverék, vagy vadvirág magkeverék lehet. Negyedik megoldás, mely a legdrágább, a teraszosítás, így a rézsű meredekségét tompítjuk, esetleg eltüntetjük. Ezekkel a módszerekkel ki lehet iktatni a geotextilt a rézsükről.

AKKOR MÉGIS HOL HASZNÁLHATJUK A GEOTEXILT? A dísztavak alatt kötelező, mely védi a tófoliák kihasadását, kilyukadását. Használhatjuk kavicsos vízelnyelők oldal falánál, hogy minél később mosódjon be föld a kulé kavics közé. Lehet használni száraz támfalaknál, mely mögötti kavicsos drén réteg mögött szintén geotextiliát teszünk be palástként, a víznyelőhöz hasonló ok miatt, hogy kerüljük a föld bemosódását. Ott ahol az építményt kell védenem, ahol a tartósságot kell növelnem ott használjuk a geotextilt. Burkolatok alépítményének frakció elválasztásnál szintén szerepe lehet. Mindehol máshol felejtsük el. 

A bejegyzés első felében feltettük a kérdést, miért fontos számunkra a kert? Nyűg e, vagy státusz miatt fontos, rossz dolog e a kertben ténykedni, fáradt vagyok nem tudok benne ténykedni, stb. Ezek mind kifogások. A kert azért van, hogy mi szolgáljuk őt és akkor ő is szolgál minket. Amennyiben nyűgnek érezzük, akkor nem is kell kert. Minek szenvedni vele, minek anyagiakat fordítani rá, energiát, drága időt, amikor sokkal fontosabb dolgok is lehetnek számunkra, mint kertünk gondozása. Ha bele tesszük a munkánkat kertünkbe és betartjuk a szabályokat, akkor a kert maradéktalanul kárpótol mindenért, a sok fáradtságért, befektetésért, feltöltődik benne az ember, tanul, de ezt mindenki tudja. De ha már az elején egy kódolt hibát teremtünk kertünkbe, akkor biztos hogy előbb-utóbb kudarc ér minket, növényeinket pedig betegségre, gyengeségre itéljük, mert a talajunk beteggé tesszük. Helyette, egy levegőtlen, betömörödött váztalajt teremtünk, amiben az élet nyomai alig találhatók. Természetesen vannak csodaszerek (talajkondicionálók), amit beöntözve csodát képesek tenni és akár a geotextilián keresztül is működnek, de ez nem igaz. Ideig óráig lehet hatása ezen készítményeknek, de mivel a környezeti feltételek rosszak, így nem tudják a talaj működését visszaállítani.

Források:

Gyomnövények, gomírtás, gyombiológia (Szerkesztette: Hunyadi Károly-Béres Imre-Kazinczi Gabriella)

Talajtan (Stefanovits Pál-Filep György-Füleky György)

Fák titkos élete (Peter Wohlleben)

Mérgezett föld (Utube)