A földlabdás és konténeres növények ültetése

Van egy olyan mondás, hogy minden embernek legalább egy fát kell ültetnie az élete során. Egy korábbi cikkünkben említettük a szabadgyökerű fák ültetését, manapság jellemzően a földlabdás és konténeres növények ültetése létezik. A két tipus ültetése szinte teljesen azonos, kisebb különbségek akadnak, de azok minimálisak.


Az első bejegyzések egyikében írtunk a konténeres (K) és földlabdás (FL) növényekről. Mivel szinte kizárólag csak ezt a két tipust ültetjük, emiatt mindenképpen érdemes egy-két szót megemlíteni annak mikéntjéről.

Első szempont az ültetés időpontja. A (FL) növény biztonságos ültetése tavasztól (felengedett talajtól) a május vége, június első dekádjáig tart, illetve szeptember elejétől egészen a fagyokig (november vége, december eleje). Bár a nyári időszakban is lehet (FL) növényt ültetni, de ilyenkor kisebb kockázatot vállalunk. Ennek oka egyszerű. A frissen kiföldlabdázott növény gyökere a nyári időszakra annyira megindul, hogy az árudákban, árusító helyeken legyökeresedik, így amikor felszedjük a (FL) növényt a földlabdából kinőtt gyökér szakad, kemény melegben ez nem szerencsés és ha ültetés utáni időszakban nem fegyelmezett az öntözés, a növényt károsodás éri. A (K) növény ültetése az átfagyott talaj időszakát leszámítva bármikor ültethető. Általában nincs sokkolva a növény, mégha a legkeményebb melegben is ültetjük, mert nagy mennyiségű gyökér van a konténerben, emiatt csak a konténer alján lévő nyílásokon kinövő gyökér az, ami leszakadhat (hosszabb tárolás, illetve intenzív növekedésű növények esetén van jelen), de ennek elvesztése nem okoz komoly károkat. Ha a (K) növény felszedésekor mégis komolyabb gyökér mennyiség nőt ki (fűz, nyír, fagyal...) a kivezető lyukakon, akkor vagy a konténert vágom le ültetésnél, vagy a gyökeret vágom vissza annyira, hogy le tudjam szedni a konténert, DE EBBEN AZ ESETBEN vissza kell vágnom a lombozatot. Ha a konténer betonon, vagy olyan helyen van letéve ahol nincs föld, vagy bármely olyan anyag ami a vízet megfogja, akkor a gyökér soha nem nő ki. Ezt a jelenséget léggyökér vágásnak hívják. A levegőbe ugyan is nem nő ki a gyökér, mert érzékeli a száraz környezetet (ez itthon ritka, hogy olyan helyre legyen letéve a (K) növény, ahol nem áll meg a víz).

A hogyan-mekkorát kérdés ami minden esetben felmerül. Gyakran futottunk bele olyan diskurzusba, hogy mi mekkora gödröt ásunk és más mekkorát ásott (kisebbet) és hogy kell e ekkora. Alapnak vehető, hogy a gödör minimum két lábfejjel legyen szélesebb, mint maga a konténer-földlabda; a mélysége pedig a konténer-földlabda magassága plusz egy ásónyom. Ez a minimum gödör mérte! Ha ennél kisebbet szándékozunk ásni, akkor el se kell kezdeni, mert felesleges. SOHA NE FELEDJÜK! a növény az ültetés utáni első időszaka az egyik legfontosabb. Ahhoz hogy megmaradjon növényünk az a minimum hogy korrekt méretű gödröt ássunk. Korábban már említettük a talajoknál, hogy a homokos talajok gyengék tápanyagban, itt a nagy gödör a sok tápanyag bevitel miatt fontos; a kötött talajokon pedig az átmozgatott talaj (morzsalékos legyen) a fontos, hogy az induló gyökerek ne "betonba" fussanak, mert az öntözés során könnyedén befulladhat a növény. A lombos fák és cserjék esetén többnyire mély és közepesen széles gödröt ásunk, mert ott a gyökerek minden irányba mennek. A fenyők (tuja, tűlevelűek...) esetén nem kell feltétlenül mély gödröt ásni, de a széles gödör fontos, ugyanis általában a fenyők jelentős hányadának gyökere nem megy le mélyre, emiatt felesleges mély gödröket ásni (de itt is be kell tartani a (K)-(FL) magasság plusz egy ásónyom mélységet) de oldal irányba erősen növekszik. Vannak olyan növények amiknél kisebb talajcsere kell, ebben az esetben minél nagyobb a gödör annál jobb. Pl.: mammutfenyő, magnolia... esetén savanyítani kell (sok fehér tőzeg); az araucaria esetén jó vízelvezetés kell, kavicsos-tőzeges előkészítés...

Az ültetés menete: a gödör méretét meghatároztuk, kiástuk. Egy megjegyzés, sok helyen látni, hogy a gödör formája leginkább egy wokra (kínai főzőedény) hasonlít, nem pedig meredek. Törekedjünk arra, hogy a gödör fala szinte függőleges legyen! A gödör aljába kerül a trágya és ha kell akkor mehet bele komposzt, agyagásvány, tőzeg... ami fontos, hogy a gödör aljában lévő dolgokat beforgatjuk-összekeverjük. Ha tömény trágyát használunk az ültetéshez akkor nagyobb mennyiségű földet szórunk vissza, hogy a növekedő gyökér ne azonnal érje el a trágyás réteget, főleg ne a keveretlen rétegbe fusson bele a friss gyökér, mert az égéshez-kiégéshez vezet. Következik a részben visszatemetett gödör mélységének meghatározása, mellyet egy bottal mérünk meg (gödör alja a bot egyik vége, a talajszinthez igazított ujjam a boton a gödör teteje). Mellé tesszük a konténer-földlabda mellé és így láthatjuk mennyi földet kell még visszadobnunk ahhoz, hogy az ültetés mélysége jó legyen. Szabály, hogy a gyökér teteje (konténer-földlabda teteje) nem látszódhat ki a földből, kiszáradáshoz vezethet és túl mélyen sem lehet a növényünk, mert vagy befullad a fa (cserje ritkán fullad be), vagy ha oltvány akkor az oltás fölött járulékos gyökér keletkezik és idővel leugrik az alanyról, ami nem jó, mert ez lassú pusztuláshoz vezethet. A talajszint mindig a gödör szélének legmélyebb pontja, ez rézsűs helyen érdekes, ahol a gödör széle nem vízszintes és itt kell nézni a legmélyebb pontot. Ehhez fogjuk "kimérni" a tányért, ugyanis vízteret kell kialakítani az ültetés során. A gyökér teteje valójában lejjebb lesz a gödör szélénél 5-7 centivel, de nem töltjük vissza a földet, mert az ültetés végén ki kell alakítani a tányért (vízteret). A gödörbe helyezés előtt a konténeres növények gyökerét kissé beirdaljuk, főleg ha nagyon masszív gyökérdugóval van dolgunk. Fontos kissé megroncsolni, tépni a nagyon begyökeresedett növényt, mert különben lassan indul meg a földbe a gyökeresedés. A földlabda esetén nem kell ilyen "behatást" végeznünk, mindössze annyit tegyünk meg, hogy a (többnyire jutazsák) műanyag varatokat megvagdossuk. Nem kell feltétlenül kiszedni a labdából, de legyen megvágva. A jutazsákot NEM KELL leszedni, mert ideális feltételek mellett ültetés után 2-3 hónappal lekomposztálódik. A gyökerek eleve átnőnek a zsákon könnyedén. Időnként találkozunk drótlabdás növényekkel. Azt SEM KELL leszedni. Ezek a drótok speciálisak, feladatuk hogy hosszabb tárolás esetén is egybe tartsák a gyökérlabdát (ne essen szét), de földbe kerülve 2-3 év alatt eloxidálódnak. A gyökerek zavartalanul tudnak a dróttól nőni. Amikor behelyeztük a növényt elkezdjük visszatemetni a földet. A legjobb, ha az adalékanyagokat (tőzeg, kevés trágya, komposzt, spec.műtrágya) adott arányba összekeverjük a kitermelt földdel és azt dobjuk vissza a gödörbe. Ahogy telítjük a gödröt, időnként bottal, sarokkal tömörítünk. Ez egy fontos mozzanat, mert ilyenkor állítjuk be a növényt függőlegesbe és a tömörítéssel zárom ki annak a lehetőségét hogy üregek maradjanak a gyökér mellett. A szabadgyökerű növényeknél vízzel dolgozzuk be a talajt (iszapolás), jelen ültetésnél NE ISZAPOLJUNK, mert csak kiszúrunk magunkal. Ha iszapolunk akkor tuti nem fogjuk betömöríteni a talajt rendesen (mert iszapban nem lehet tömöríteni). Megtörtént a gödör feltöltése, tömörítése, kialakítjuk a vízteret (tányért). Ha kell mulcsozunk és utána jöhet az alapos beöntözés. Az első két-három napban nagyobb vízmennyiséget adjunk,, hogy jól ázzon át a talaj a gyökér mellett is. Egy észrevétel, ami akár az ásás elejére is kerülhetett volna, abban az esetben ha beton keménységű a talajunk, akkor előtte áztassuk be a területet alaposan, akár napokon keresztül.

A fák esetében a karózást, pányvázást direkt nem említettük, mert arról külön kívánunk írni. 

Ne féltsük magunkat a korrekt gödrök kiásásától, mert egy kis gödörrel bár energiát sporolhatunk rövid távon, anyagiakat biztosan nem.