Madridi parkok 1.

Két évvel ezelőtt már volt szerencsénk minimálisan körbenézni Madrid egyik legszebb parkjában. Sajnos az idő hiánya nem tette lehetővé, hogy jobban körbenézzünk. Ezt az idei évben pótoltuk. De a második látogatás is csonkának bizonyult. Sok mindent sikerült megnézni, de a Retiroval nem lehet betelni, sok rész még mindig ismeretlen számunkra.

Rövid történeti áttekintés és adatok: Madrid egyik (talán) legkomolyabb parkjáról van szó. A méretei a maga 140 hektárával (1,4 nkm) komolynak mondható -a budapesti Népliget 129 hektár-. A park mindig is fontos része volt a városnak. A 17.századtól egészen a 19. század második feléig a királyi család birtokába. 1868-tól vált a nép számára is látogathatóvá. Az első komolyabb építkezések, terület rendezések és fásítások 1630-as években kezdődtek. IV. Fülöp kérte fel a kor híres kertépítészét Cosimo Lottit -a híres Bobboli kert (Firenze) is dolgozott-, hogy készítsen terveket. Az akkori gyors munkában húztak fel olyan épületeket (labdaház), amik ma már nem láthatók. Az év tízedek, századok alatt rengeteget változott a park, épületek jöttek-mentek, a kertépítészeti kialakítás is folyamatosan változott. A kert a mai formályát a ma is látogatható fontosabb épületekkel a 19. század végétől nyerte el. A Velazquez ház (Velazquez Palace), a Kristálypalota (Cristal palace) 1884 körüliek. A legnagyobb, téglalap kialakítású tó mögötti XXII. Alfonz lovas szobra a 20. század elején épült. A Retiro rózsakertje 1922-ben. 1930-1940-es években egyéb ágyások, sétányok kialakítása. A méretes platánok (melyek a legfontosabb fái a parknak) nem lehetnek több száz évnél (inkább 60-80 évesek). Az egész park kovácsoltvas kerítéssel van körbe kerítve. Éjszaka zárva. 

Külső szemmel az ember a rendezettséget veszi észre. Számunkra ez a park volt talán a legszebben fenntartva. Tiszta, nagy terekkel és változatos kialakításával mindig tartogat újat. Ha valaki szimplán sétálgat, újabb és újabb helyeket fedezhet fel. Rengetegen sportolnak a parkban, a sok pad mind árnyékban, mind napra helyezve kellemes kikapcsolódást nyújt a passzív pihenőknek. A három fontosabb épület: a Kristály palota, a Velazquez ház és a Vacas ház (Casa de Vacas) időszaki kiállításoknak ad otthont, melyek ingyenesen látogathatók. Sok az ingyenes szabadtéri koncert. A rózsakert elrendezésében szépen kialakított, viszont itt nem éreztünk különösebben nagy szenzációt. A fajta választékot szegényesnek itéltük meg, de mint tér teljesen kellemes. A park hátsó részében van egy kisebb állatkert, nagyon jól elrendezve ez a része talán az egyik legszebb és érdekesebb rész. A nyírott olasz ciprusok és japán kecskerágok, buxusok, az idény jellegbe kiültetett impatiensek, a két hosszanti medence (melyeket az arab kertépítészet szeret előszeretettel használni, az egész arabosnak tünt) az előbb említett növényekkel határolva nagyon igényes. Igényesek a kiszolgáló és "díszépületek". A komolyabb fák jó része Pinus pinea (mandula fenyő), cedrusok, vadgesztenye és a korábban említett platán. A park egy része az alacsony sövényekkel határolt tekergős, kissé labirintus jellegű, nagy fák alatt futó sétány. Az itt lévő ágyásokban többnyire nincs kiültetés, ez érthető mert nagy fák vannak a sziget szerű ágyásokban (platánok) és azok őszi lombhullása folyamatos munkát ad. Az alatta lévő évelők több hónapig lennének lomb alatt (fenntartás nehézkes lenne), a levél felszedés is nehézkes lenne, emiatt növényekben nem különösebben változatos, de ha nem a fajtaválasztékot nézzük botanikus szemmel, akkor teljesen rendben van -arra ott van a Botanikus kert-. A Kristály palota körüli rész a tóval gyönyörű, azt mindenképpen érdemes megtekinteni. A XII. Alfonz előtti csónakázó tó az egyik központja a parknak, kikerülhetetlen. Több helyen van szökőkút, medence, kavicsossal, padokkal. Nyírják a füvet és szép a fű (általában a madridi parkok többségében szép a fű), lehet heverészni. Kutyát a parkba nem lehet bevinni.

Összegezve a Parque del Buen Retiro Madrid egyik fő látványossága, ami kihagyhatatlan.