Feketefenyő
Pinus nigra 'Fastigiata'
Az alapfajtól eltérő méretű (6-7 méter) és formájú (oszlopos) fenyő. Fiatal korában keskeny, a vesszők erősen felfele törnek, nem ágaznak oldal irányba. Idősebb korban robosztusabb alakot vesz fel. Látványos és mellette igénytelen fenyő, mely szoliter fának kiválló.
Feketefenyő
Pinus nigra austriaca
Az itthon is (Alföld) telepített fenyő eredete a Földközi-tenger környéke egészen Törökországig. Magassága 20-25 méter. Növekedése ideális helyen 60 cm is lehet. Széles, öblös, kúp formájú. Tűlevele hosszú (8-12 cm), sötétzöld, 4-5 évig is megmaradhat. Tágtűrésű, igénytelen fajta, városban is elél. Kövecsesebb, gyengébb talajokon lassan fejlődik, viszont a gyorsan növő egyedekkel szemben sokkal sűrűbben követik egymást az ágörvek, így kompaktabb az alak. Nagy kertekbe háttérbe javasolható, nagy teret igénylő fenyőnek lehet nevelni, de mivel a metszést is jól tűri, ezért kis kertbe, sőt cserépbe is javasolható szoliternek.
Japán fehérfenyő
Pinus strobus 'Brevifolia'
Kis-közepes termetű (7-14 méter), szélesebb lomkoronájú, fiatal korban ritkás ágrendszerű fenyő. Az ágak ívesen felfele hajlanak. Tűlevele (3-5cm) puha, kellemes tapintású, szürkés-kékes-zöld. Kissé párásabb, védettebb helyet igényel. Ültetésnél használjunk savanyú tőzeget. Formája és levele miatt érétkes szoliter fenyő. Kis kertbe, előkertbe is tervezhető.
Erdeifenyő
Pinus sylvestris
Eurázsia széles féltekén élő, elterjedt fenyő. Rengeteg változata ismert. Az alapfaj akár 40 méterre is megnőhet. Fiatal és középkorig széles alapú kúp formájú, idősebb korban kezd el a fenti ágörv kiszélesedni és ernyőszerű formát felvenni. Tűlevele (4-6cm) enyhe kékes beütésű-zöld levél, időnként hullámos is lehet. Felnyírt, vagy idősebb fáknál látványos a vöröses kéreg. Tágtűrésű, könnyen tartható fenyő, de a városi szennyezet levegőt kevésbé bírja (Pinus nigra elviseli). Nagy kertekbe csoportba ültetve hangulatos. Idősebb korban, a magasabb példányokat felnyírva -alatta árnyéki növényeket beültetve- is szép.