"Fiatal ember! Miért van az, hogy van nekem elég nagy tujám és eddig teljesen jól növögetett, de most valahogy betegeskedik? Mivel kéne permetezzem, hogy helyre jöjjön. Gomba lesz ugye? A szomszéd azt mondta gomba..."

Az első részben tárgyaltuk, hogy mennyire fontos a szerves és szervetlen trágyák használata. A növény forrását a talajból tudja csak pótolni -kivéve a pillangós viráguakat, mellyek nitrifikáló baktériummal rendelkeznek-. A szerves anyagok a természteben az elhullott növényi és állati tetemekből adódik, mellyek bomlás útján válnak felvehetővé. Mesterséges környezetben nem termelődik egyáltalán, vagy alig termelődik akkora mennyiség, ami a növény számára elegendő lenne. Ideig-óráig tartalmazhat a föld annyi tápanyagot, hogy boldoguljon vele az egyed, de idővel a folyamatok lelassulnak -a növekedés, a termés képződés-, vagy pedig leáll, szervezeten belül megindul a leépülés, mely betegségekhez vezethet és végül elérkezik a halál. Azt könnyű belátni, -ha egy kicsit bele gondolunk- hogy a mesterséges környezetben -mint amilyen a kert is- miért nincs, vagy csak alig tápanyag felhalmozódás. Fűvet nyírunk, metszünk, mely után összeszedjük a törmeléket és jó esetben komposztálunk (késöbbi cikk!), rosszabb esetben kidobjuk, jó pénzért elszállítják (amit később megveszünk virágföld gyanánt), a lombot is össze gereblyézzük és el vele. Egy erdőben sokszor térdig lehet járni a felhalmozódott levél és egyébb hulladékban, amiből avar és végül talaj lesz. DE a kertben ilyen nincs, maximum az idős nénikénél, ahova már nem jár a család segíteni, így a kert "elhanyagolttá" válik. Ebben az esetben a szerves trágya mellett javasolt kiegészítéskén a műtrágyák használata. Az elöbbi résznél beszéltünk a műtrágyák tipusairól, de hogy mit is tartalmaznak ezek a műtrágyák, független attól, hogy olcsók vagy drágák érdemes megemlíteni.

A növények legnagyobb mennyiségben C,O,H-t tartalmaznak. Ezt víz, levegő stb. formájában felveszik szétbontják, hasznosítják. Ez a három elem kevésbé fontos most számunkra. A tápelemek tekintetében két nagy csoportot választunk szét. Mindkét csoport elengedhetetlen a növényi működéshez, de az egyik csoportra nagyobb mennyiségben, a másikra kisebb mennyiségre van szükség. Ezek a makro és mikroelemek.

Makroelemek: N,P,K,S,Ca,Mg

Mikroelemek: B,Cu,Fe,Mn,Mo,Zn,Cl (Na,Co,Si,Al)

A három legfontosabb makroelem a nitrogén (N), foszfor (P) és a kálium (K).

Nitrogénre van a legnagyobb szükség. Az alap építőköve a C,H,O mellett. Sokszor mondják, hogy attól szép zöld a fű, mert nitrogénnel van etetve. (igaz is meg nem is) A növekedésnél, főleg fiatalabb korban elengedhetetlen elem. A nitrogénről tudni kell, hogy nagyon mobilis elem. Egy év alatt több métert képes mozogni a földben. Ezért is volt gond régen a mezőgazdaságban a túlzott műtrágyázásoknál, ahol a főként N alapú műtrágyákat használták nyakra-főre, így a talaj, később pedig az ívóvíz készleteket nitrátosították el.

Foszfor fontos az energia képződésben (ATP szintézis: egyfajta benzin a növény számára, mely által energiákat tud nyerni az életműködéséhez); fontos a gyökér képződésnél és fontos a virág képződésnél is, illetve a termőre fordulásnál. A foszfor mozgása a talajban az egyik leglassabb. Évi 1-2 centimétert mozog. Emiatt komoly mennyiségben tud felhalmozódni, mely hosszabb távon káros lehet. 

Kálium szerepe fontos a növény vízszállításánál (tulajdonképpen paritásban van a N-el). A folyamatos vízellátás által a növény tömeggyarapodását biztosítja, rengeteg enzimet aktivál. A légzésben is elengedhetetlen szerepe van. Télen a fagyállóságát növeli a növénynek. Kálium évi 30-40 centimétert mozog a talajban.

Ha akuttá válik a tápanyag bevitel, akkor szükségem lehet a műtrágyák használatára, de az egyensúly megtartásának érdekében nem szabad átlendülni a ló másik oldalára. A műtrágya túladagolás kiégéshez vezethet; bizonyos tápanyagokat kiszorítva megboríthatjuk az egyenletes tápanyag ellátást, mely a növényi működésnél okoz problémát; túl nagy növekedéssel (pl. sok nitrogén) laza szövetállományt eredményezhetünk, emiatt növényünk rosszul fogja tolerálni a fagyokat. A műtrágyákat mértékkel, de szerencsére a szervestrágyát mértéktelenül lehet kijuttatni.